Nevelési programunk

 

A MÁTRAFÜREDI TAGÓVODA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ PEDAGÓGIAI  nevelesi_iconPROGRAMJA

1. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA

Gyöngyös Város Óvodái Mátrafüredi Tagóvoda.

Mátrafüred üdülőkörzet, a helyi lakosok száma 1000 fő.

Az óvoda épülete erdei környezetben helyezkedik el, egy kétszintes épület földszintjén.
Az emeleten erdészeti középiskolások kollégiuma működik.

Az óvodában 1 osztatlan csoport működik, 3-tól 6 éves korig fogadjuk a gyerekeket.

A gyermekkel kapcsolatos oktató­nevelő munkát 2 óvodapedagógus, 1 dajka és 1fő négyórás takarítónő látja el.

A Tagóvoda-vezető az  intézmény működésével kapcsolatos minden dologi és hivatalos ügyet intéz, de a csoportban is tölt heti 24 órát. Az óvodapedagógussal együttműködve látják el a csoporttal kapcsolatos feladatokat.

Óvodánk 2008-ban a Környezetvédelmi Minisztérium által kiírt pályázaton elnyerte a „ZÖLD ÓVODA” címet, melyet 4 évig viselhetünk.

Szintén ebben az évben beléptünk a Magyar Madárvédő Egyesületbe, mint Madárbarát Óvoda.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítjuk meg sajátos célkitűzéseinket és feladatainkat. Célunk a gyermekek környezettudatos szemléletének megalapozása, hogy a természet legyen az óvodások ismereteinek egyik fő forrása.

Feladatunk szerteágazó, egymásra épülő és egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek szervezése, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Az óvodai nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának kiteljesedését.
Nevelési koncepciónk a környezeti adottságokat kihasználva:

ü      Az óvoda szellemiségében a környezeti nevelés alapján működik. A helyi nevelési program a környezeti nevelést kiemelten „kezeli”, erre építi a fejlődést elősegítő tevékenységeket, tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget.

 

ü      Az óvodai nevelésben alapvető követelmény a gyermekek emberi méltóságának, jogainak biztosítása.

ü      Az óvodások nyugodt, érzelem gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

ü      A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése. Siker orientált, a környezetésben jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése.

ü      A gyermekeknek alapvető tevékenysége a játék, játékosság, ezen keresztül az iskolai életre való érettség kialakítása.

ü      Az oktató-nevelő munkában az óvónő személye, mint követendő példa jelenjen meg.

ü      Az óvónő jó kapcsolata a családdal biztosítja, hogy a pedagógus és a szülő számos kompromisszum során tanulja meg, mikor és hogyan képviselheti legjobban a gyermek érdekeit.

ü      Célunk az egyéni képességfejlesztés, mely mindig a gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik.

ü      A gyermekkel a természet megszerettetése, a népi kultúra alapjainak megismertetése.

 

 2. AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA

 

Az intézmény hivatalos elnevezése:

Gyöngyös Város Óvodái

Mátrafüredi Tagóvoda

 

Az intézmény pontos címe, telefonszáma: 

3232 Mátrafüred, Üdülősor út 1.

37/320-021
Az intézmény fenntartója:

Gyöngyös Város Önkormányzata
Az intézmény fenntartójának címe, telefonszáma:

3200.Gyöngyös, Fő tér 13.

37/313-050
Az intézmény jogállása:

részben önálló
Az intézmény alapításának éve:

1950
Az intézmény alaptevékenysége:

Az óvodáskorú gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése és az iskolai életmódra való felkészítés.

Az intézmény kereskedelmi tevékenységet nem folytat.
Az intézmény alapítványa:

Erdőszéli Óvodáért Alapítvány
Beóvodázási körzet:

Mátrafüred közigazgatási területe
A Mátrafüredi Tagóvoda helyi nevelési programját átdolgozta:

Erdélyi Éva

A pedagógiai programot benyújtó Tagóvoda-vezető:

Erdélyi Éva

A helyi pedagógiai program készült:

2004

A nevelési program átdolgozása:

2008

 

3. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK

 

3. 1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

Cél, feladat:

Az egészségnevelés olyan tevékenységek összessége, amely az élet minőségét komplex módon kívánja javítani. Nemcsak arra tanít, mi hasznos és káros, hanem készségeket fejleszt ahhoz, hogy az ember az egészségét képes legyen megőrizni és védeni egész élete folyamán. Feladatunk az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása, mivel az  egész­séges testi-lelki fejlődés alapfeltétele. Meg kell ismertetni a szülői házból hozott tapasztalatokra építve a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés, testedzés fontosságát, helyességét. Ily módon alapvető szükségletükké válik az egészséges életmódra törekvés. Nagyon fontos ezen a téren a szülőkkel való együttműködés.

.Megvalósítás módja:

A gyermekekkel való megismerkedés folyamatát elindítja, hogy az óvodai felvétel után anamnézist készítünk.
Elsősorban a gyermek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt, mivel a gyermek közérzetét a testi szükségletek kielégítése alapozza meg. A gyermek csak így tud más tevékenységet elvégezni.

A fokozatosság betartásával törekedjék az óvónő, hogy a gyermek egyre önállóban elégítse ki igényeit, az öltözködés, testápolás, étkezés területén.

A gyakori kirándulások, természetjárások során alakuljon ki bennük az igény a rendszeres erdei sétákra. Tudatosan ügyeljenek ilyenkor is a testi higiéniára. Miközben az egészséges életmód jegyében sétálnak, mozognak, tornáznak a szabadban, alkalom kínálkozik az erdei környezet által kínált lehetőségek észrevételére és kipróbálására, az erdő szabályainak megismerésére, a „természet közeli” viselkedésminta adására

Törekedjünk a gyermek természetes mozgáskedvének fenntartására, a mozgás meg­szerettetésére. Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása a célunk.

Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése, a gyermekek minden nap elegendő időt tartózkodjanak a szabad levegőn, növelve ezzel is ellenálló képességüket.

A délutáni pihenésnél kényelmes fekvőhely, csendes, nyugodt környezet biztosítása.

Fokozott figyelmet fordítunk a speciális betegségben szenvedő gyermekekre (pl. ételallergia).

A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásaik befolyásolása prevenció, példamutatás segítségével.

 A fejlesztés tartalma alapján nevelésünk eredménye:

 

Az iskoláskor kezdetére:

Váljon szokásukká a rendszeres, gondos tisztálkodás, önállóan mosakodjanak, figyel­meztetés nélkül használják a körömkefét, ha szükséges. Fogkefe, fogkrém használat váljék elemi szükségletté.

Önállóan használják a WC-t, vigyázzanak a WC, mosdó rendjére.

Önállóan használják a fésűt, zsebkendőt. Zsebkendőt, köhögéskor, tüsszentéskor tegyék szájuk elé.

Váljék szilárd szokássá az étkezés közbeni kulturált magatartás. Használják helyesen az evőeszközöket, vigyázzanak az asztal tisztaságára, rendjére.

Helyes, természetes testtartás megszoktatása álló, ülő helyzetben.

Önállóan öltözzenek, vigyázzanak ruhájuk tisztaságára. Tudják eldönteni az idő­járásnak és hőmérsékletnek megfelelő öltözködést.

Alakuljon ki igény a mindennapi levegőzésre és testmozgásra, mozgása harmonikus, összerendezett legyen.

 3. 2. ERKÖLCSI ÉS SZOCIÁLIS ÉRZELMEK TERÜLETÉN

Cél, feladat:

Az óvodai élet során a közösségi nevelés az egész nevelőmunkát áthatja, tovább­fejleszti a családban megindult nevelést és előkészíti a gyermeket az iskolára.

A környezettudatos szemléletet alapozó neveléssel beindíthatjuk a természeti és társadalmi környezetükkel, a környezetvédelemmel kapcsolatos pozitív erkölcsi érzelmeket.

Az óvodának össze kell hangolni a szülőkkel a nevelést, csak így érhet el eredményt. Tudatosítani kell a szülőkkel , hogy a közösségi nevelés terén nekik is vannak feladataik. Segíteni kell a gyermeket az óvodában bevezetett szokások és szabályokat megis­merésében, hogy be tudjanak illeszkedni az óvodai közösségbe.

Érzelem gazdag, jól szocializált, önfeledt, a természetben és a társadalmi környezetben jól eligazodó, kiegyensúlyozott, társas kapcsolataiban stabil gyermekeket szeretnénk nevelni.

Megvalósítás módja:

Az érzelmi biztonságot nyújtó közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör kialakítása, a közösségi élet színterének otthonossá tétele.

A sok közös tevékenység, közös élmény megszervezése, hagyományok, szokások ápolása, alakítása.

A közös együttlétek átélése során olyan erkölcsi tulajdonságok is fejlődnek, mint a jó-rossz felismerése, őszinteség, igazmondás, a gyengébb védelme, segítése, felelősségvállalás, önállóság, önfegyelem, szabálytartás.

A gyermek harmonikus fejlődésének, alkalmazkodóképességének fejlődését segíti a mindennapi testi-lelki edzés lehetősége.

El kell érni, hogy a gyermekek legyenek képesek a környezetükben lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és rosszat. A gyermek-gyermek és felnőtt-gyermek közötti pozitív érzelmi töltésű társas kapcsolatok segítenek a gyermekeknek megteremteni az egész­séges önérvényesítését és önértékelését.

Önmaguk és mások szeretésére és tisztelésére, megbecsülésére neveljük őket. Szociális érzékenységük fejlődésével tolerálják a “másságot”.

Segítjük az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését, a barátkozást.

Biztosítjuk a mindennapi mesét, melynek hatása erősíti az összetartozás érzését, az együttlét önfeledt örömét, egyben erkölcsi értékeket közvetít a gyermek számára. Ezt erősíti a pedagógus mintája is.

Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nehezen szocializálódó, lelassult fejlődésű, hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésére, érzelmi, akarati életük alakítására.

Rögzítjük a gyermekek fejlődésének a nyomon követését, eredményeit, hiányosságait. A megfelelő szakemberek véleményét kikérjük.

 A fejlesztés tartalma alapján nevelésünk eredménye:

Tisztelje és szeresse a természetet, az állatokat, vegye ki életkorának megfelelően részét a természet-állatvédelemből. (madáretetés, védett növények, bogarak ismerete)Tudjon különbséget tenni a szép, tiszta, piszkos, rongált környezet között, alkosson véleményt erről.

  A megkezdett munkát felszólítás nélkül befejezik.

Legyen igényük az örömszerzésre társaikkal, óvónőkkel, szülőkkel szemben.

Szívesen segítenek a társaiknak, a felnőtteknek, önállóan észreveszik, hol tudnak segíteni. Segítsék egymást öltözésnél, étkezésnél.
Tisztelettel viselkedjenek a felnőttek iránt, vigyázzanak munkájuk eredményére, kíméljék meg őket.

Ne vágjanak az óvónő, társaik szavába, érdeklődéssel hallgassák őket, hallgassák meg egymást.

Váljék szokásukká az igazmondás, használják természetesen az udvariassági formulákat: köszönöm, kérem, szívesen stb.

Közösségi öntudat, büszkeség a közös teljesítményekre, sikerekre alakuljon ki a gyermekben, a közösségi célok érdekében fegyelmezetten, kitartóan legyen képes munkát végezni.

Bontakozzon ki a képessége arra, hogy méltányolni tudja mások erőfeszítéseit, és meg tudja ítélni a helytelen magatartást.

3. 3. ÉRTELMI NEVELÉS

Cél, feladat

Az értelmi nevelés, mint tervszerű, irányított szervezett folyamat, megvalósulása, hatása olvadjon egybe a gyermek minden más tevékenységével. Távlatként készítse fel a gyermeket az iskolai tanulásra. Az óvónő a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntes figyelmére támaszkodva valósítja meg kitűzött céljait, melyek: az értelmi képességek fejlődése valamint megtanulás vágya, a gondolkodás öröme, a beállítódás, feladattudat, önfegyelmezés képessége. Az értelmi fejlesztés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára épül, mely változatos tevékenységekben jut kifejezésre. A tapasztalatok, ismeretek szerzésének kerete a játék, amely egyben eszköze a tanulásnak. A környezetszeretetre, környezetvédelemre nevelés kiváló alkalmat nyújt a gondolkodás, a rész-egész viszony, az ok-okozati összefüggések megértésére.
Megvalósítás módja:

A  kötetlen, komplex foglalkozásokon minél több mozgásos cselekvést igénylő feladatot adunk, melyek a gyermekek önkéntes figyelmét az adott témára irányítja. Gyakori terepgyakorlatok, erdőjárások erre kiváló lehetőséget adnak.

Az értelmi nevelésben alaposan tervezünk, de ezt nem mereven alkalmazzuk, alkalmazkodunk a gyermekek spontán kíváncsiságához.

Az oktató munka folyamán odafigyelünk a differenciálásra, hogy mindenki fejlett­ségének megfelelő feladatot kapjon.

Az értelmi nevelésben figyelmet fordítunk arra, hogy szervesen egymásra épüljenek az egyes foglalkozások anyagai, lehetőség szerint projekt módszert alkalmazunk.

Gyakran teremtünk beszédhelyzeteket, hogy gyakorolhassa a beszélgetésben való aktív részvételt. Oldott, derűs légkört teremtve fejlődik a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége. Megteremtjük a beszéd és gondolkodás összhangját.

Gyakori dicsérettel növeljük tanulási kedvüket.

Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy merjen bátran kérdezni, ügyelünk rá, hogy kérdéseire választ kapjon. Legyen képes meghallgatni másokat.

A beszédhibák kiszűréséhez logopédus segítségét kérjük.

A fejlesztés tartalma alapján nevelésünk eredménye:

Az óvodáskor végére érjék el az iskolai tanuláshoz szükséges fejlettséget az érzé­kelési, észlelési, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás terén.

Alakuljon ki képszerű, szemléletes gondolkodásmód, szándékos figyelme legyen kialakulóban.

Beszédhelyzetekben legyen bátor, beszéljen tisztán, érthetően, szókincse legyen minél nagyobb.

Rendelkezzen erős feladat- és kötelességtudattal.

Tényszerű ismereteik széleskörűek, rendezettek legyenek.

Rendelkezzék életkorának megfelelően gazdag szókinccsel.

4. A NEVELÉS KERETE

4. 1. HETIREND

 

A foglalkozások

rendszere      Kötetlen, összevont

foglalkozás     Középső

csoport           Nagycsoport

 

HÉTFŐ          Ének-zene

Irodalom

KEDD            Környezet tevékeny

megismerése

Irodalom

SZERDA       Testnevelés(kötött)

Irodalom                                                   Matematika

CSÜTÖRTÖK         Vizuális nevelés

Irodalom            Matematika

PÉNTEK       Testnevelés(kötött)

Irodalom
A hetirend nem napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismerete­ket a különböző foglakozási területeken keresztül.

A táblázatban foglalt hetirend a kezdeményezések heti rendjét mutatja, emellett a választhatóság elve szerint naponta lehetőségük van a gyerekeknek az éneklésre, verselésre, mesélésre.

Ha az időjárás megengedi, a mozgásos foglakozásokat az udvaron, egyébként pedig az iskola tornatermében tartjuk meg átöltözéssel kötelezően.

A gyermekek a tevékenységeket egyéni és mikro-csoportban végzik.

 4. 2. NAPIREND

A napirend járuljon hozzá a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Biztosítsa a gyer­mekek gazdag, változatos tevékenységét.

A napirendben a legtöbb időt a gyermekek legfőbb tevékenysége a játék kapjon.

A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. Stabilitás és rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, rendszerességet az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jelentik. A rugalmasság biztosítja az előre nem tervezett események beilleszthetőségét a főbb keretek megtartása mellett.

Az óvónő ügyeljen arra, hogy a gyermekek szabadidejükben a tevékenységeiket szabadon választhassák meg. Érvényesüljön egész nap során a folyamatosság.

A napirend alkalmazkodjék az évszakhoz. Az évszak lehetőségeit használjuk ki.

Kinn és benn egy időben és folyamatosan kétféle tevékenység folyik:

Az amit a gyermekek maguk találnak ki és valósítanak meg, és az amit az óvónő kezdeményez vagy a gyermekek ötletei alapján szervez meg.

Nagy időegységekben gondolkozunk. Ráérősen és élvezettel játsszuk végig amit el­kezdtünk. Hosszabb-rövidebb idő alatt mindig be is fejezzük a játékot.

A játék minden perce segítője az érzésnek, fejlődésnek és fejlesztésnek, a szeretet­teljes hangulatnak. 

NAPIREND

A gyermekek igénylik az ismétlődő napirendet, ami általában így alakul:

Tevékenységek              A tevékenység

kezdete       vége             megnevezése

6. 30     9. 35      Játék közben kisebb csoport és egyéni foglalkozás kezdeményezése. Testnevelés (mindennapos test­mozgás

WC használat. Tízórai, teremrendezés

9. 35             10. 00             Összevont vagy önálló foglalkozás a gyermek
kedve és igénye szerint

10. 00   12. 00    Öltözködés sétához, WC-mosdó használat.

Séta, levegőzés (rossz idő esetén játék, játék elpakolás)

Vetkőzés, WC használat, kézmosás

12. 00           13 . 00            Ebéd, fogmosás, elpakolás, fektetés

13. 00           14. 30             Pihenés

14. 30           17. 00            Öltözködés, teremrendezés, WC használat, kézmosás, uzsonna, játék
folyamatos hazavitele a gyermekeknek

 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI

 5. 1. JÁTÉK

Cél, feladat:

A gyermek számára a játék nem csupán szabadidős tevékenység, hanem létforma

A játék formáinak és tartalmának gazdagításával a gyermek képességeinek fejlesz­tését segítse elő.

Fejlessze a mozgást, növelje a kitartását, önállóságát, hozzáértését.

A gyermekek a játék útján ismerkedjenek a tárgyakkal, a világgal, a tárgyak tulaj­donságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel.

A játék szituáció kialakulása, a “mintha” helyzet gazdagítja a képzeletét, gondolko­dást.

Játék közben megismerkednek az ok-okozati összefüggésekkel.

A játékban lehetőséget kap a kreativitása fejlődésére.

A játékban alakul, fejlődik a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt közötti társas kap­csolat, a gyermek megtanulja a viselkedési szabályokat.
A megvalósítás módja:

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtésére

A napirenden belül elegendő hely és idő biztosítása, a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása

Ötletek, helyzetek, lehetőségek teremtése a sokszínű játék kialakulásához

Az egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében.

A szocializáció, a környezeti nevelés céljának és feladatának megvalósítása szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása.

Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, segíteni együttjátszás a gyermekekkel.

Közbelépés, beavatkozás a játék folyamatába az óvónő részéről csak indokolt eset­ben történjék. (nem kívánatos viselkedési formák, balesetveszély)

Felügyelet nélkül sosem maradjanak a gyermekek.
A fejlesztés tartalma alapján nevelésünk eredménye:

A kezdeti magányos játékból az egymás mellett játszáson keresztül jusson el a gyermek a közös játék, majd a kis csoportok mind jobban szervezett viszonylag tartós együtt­működésig.

Legyenek képesek az óvoda végére szerepjátékot összehangoltan játszani társaikkal.

A szerepjátékban tartsák be a játékszerekkel és társaikkal kapcsolatos elemi szabályokat.

Építő-konstruáló játékban, barkácsolásban tudjanak minél bonyolultabb alkotásokat létrehozni saját elképzeléseik illetve társaik, óvónőik javaslata alapján. Használják fel a kirándulások, természetjárások során közösen gyűjtött anyagokat, terméseket a barkácsoláshoz.

Legyenek igényesek saját és társaik munkájára. Biztonsággal használják az építő­játék elemeit, hozzá való szerszámokat.

Legyenek képesek különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. Használják fel az újra hasznosítható anyagokat.

Játékidőben rajzoláshoz, festegetéshez, tépéshez, vágáshoz a rontott papírgyűjtőből használják a papírt.

Szabályjátékban az iskola kezdésére el kell érniük a gyermekeknek a fejlődés azon szintjére, hogy be tudják tartani a játékhoz szükséges szabályokat, a közösség érdekeit előtérbe tudja helyezni, társaival közösen őrködjön a szabályok betartásán, a győzelem érdekében.

Az egészséges versengés közben alakuljon ki a kudarc elviselésének megtanulása.

Alakuljon ki a gyermekekben az együttérzés. kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzése.

Fejlődjön kommunikációs kapcsolatteremtő készségük.

5. 2. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉG

Cél, feladat:

Célunk, hogy a gyermekek számára a munkajellegű tevékenység szívesen, örömmel végzett tevékenység legyen.

A játékhelyzetben,az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre, amely a személyiségfejlesztés fontos eszköze.

Az önkiszolgálás során gyakorolja azokat a fogásokat, készségeket, melyek egyéb munkajellegű tevékenységekre alkalmassá teszik.

A közösen végzett munka közben a gyermekeknek fejlődik társas kapcsolata. Felismeri, hogy miért szükséges a munka elvégzése.

A munkán keresztül fejlődik esztétikai érzéke, rendszerességre nevel. Fejlődjön kitartása, a megkezdett munka befejezésére való igénye, feladattudata.

A megvalósítás módja:

Minden gyermeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képességei szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.

Folyamatosan biztosítjuk és bővítjük a munkatevékenységhez szükséges gyermekek számára megfelelő eszközöket.

A munkaeszközök számára olyan helyet biztosítunk, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.

Lehetőséget adunk a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez.

Kerti munka iránti érdeklődésüket folyamatos feladok adásával kívánjuk elérni.

Környezetvédelemmel kapcsolatos munka jellegű tevékenységeket végzünk ( szemét gyűjtése az erdőben, komposztálás, stb)

Törekedünk arra, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermekek­nek és teljes önállósággal végezhessék.

A fejlesztés tartalma alapján nevelésünk eredménye:

Jussanak el a kezdeti, saját szükségleteik kielégítéséért végzett önkiszolgáló munkától a társaikért is szívesen végzett munkáig.

 A gyermek legyen képes társaival összehangolva, közösen dolgozni.

Lássa meg, hogy miért fontos, miért van értelme a munkajellegű tevékenység el­végzésének, ezáltal erősödjék feladat tudata, kötelességtudata.

Vegyék észre az összefüggést a munkájuk eredménye és a környezetvédelem között.

Legyen természetes a gyermekeknek a munkába való bekapcsolódás, belső moti­váció késztesse erre.

Tanulják meg az általuk végzett munka menetét, az eszközök használatát.

Éljék át a munka örömét, az eredményért vállalt erőfeszítés szépségét és nehéz­ségét.

Tanulják meg, hogy a munka eredménye akkor tökéletes, ha pontosan, a szabályok­nak megfelelően végzik.

Tanulják meg tisztelni a munkát végző embert

Balesetvédelmi, higiéniai szabályokat tartsák be.

5. 3. TANULÁS

Cél, feladat:

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg.

A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, a tapasztalatszerzés, a “megtanulás”, a gondolkodás örömének átélésére, az alkotásra, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedezésére. A tanulás a gyerekek világképének alakulását is befolyásolja. Hatására a gyerekek tapasztalatai rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák felismerésére és megoldására.

Célunk a készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül, ismeretek elsajátítása, tudásgyarapítás.

A megvalósítás módja:

A tanulás fogalmát tágabb értelemben használjuk, hiszen a gyermek minden tevékenysége révén tanul.

A tanulás, a műveltségi területek tartalmi feldolgozása nem önálló tevékenységformaként jelenik meg.

Helyszíni foglalkozások szervezésével figyelmüket az adott témára irányítjuk, mivel cselekvően vehetnek részt az ismeretek megszerzésében.

A tanulás tartalma, vagyis a tapasztalatok és ismeretek elsősorban a gyermek közvetlen társadalmi-, természeti környezetéből származnak.

Megteremtjük a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés feltételeit.
A fejlesztés tartalma alapján nevelésünk eredménye:

Tapasztalatgyűjtés során szerzett ismereteket tudja alkalmazni.

Fejlődjön a megfigyelő képességük, a gyakorlati probléma és feladat megoldási képességük.

Ismerjék meg a tanulás elemi szintű technikáit.

Finommotoros készségekben váljon jártassá.

 

6. MŰVELTSÉGI TERÜLETEK

6. 1.  A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Cél:

Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák megalapozása, olyan képességek tudatos fejlesztése a gyermekekben, melyek elősegítik a természetes és az ember által épített, létrehozott környezettel – az ott lévő értékekkel – való harmonikus kapcsolatuk, a környezeti problémák iránti érzékenységük, a helyes értékrendszer, a természet-, és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését.

Feladat:

-         a gyermekek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése

-         a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása

-         az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával

-         a környezettudatos életvitel kialakítása (energiával, vízzel, árammal való takarékoskodás, a pazarlás elkerülése)

- a természetes élethelyzetek kínálta lehetőségek felhasználása- modellezés szenzitív játékokkal

-   erdei óvoda program bevezetése

   Már az óvodába lépés előtt a családban megkezdődik az érzelmi vonzódás, az érdeklődés felkeltése a természet iránt. A családra építve óvodánkban ezt tovább folytatva alakítjuk ki azoknak a szokásoknak a körét, amelyek biztos alapot adhatnak az iskolai környezeti oktató- nevelő munkához, a korszerű környezeti kultúra kialakulásához.

Az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat, a gyermekeket körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezet megismerése. Ezeket az ismereteket tapasztalatszerzés útján sajátítják el. Tapasztalatokat alkalmi és folyamatos megfigyelésekkel szereznek a gyerekek, főként szabadban, terepen, helyszíneken.

Figyelmet fordítunk a gyermekek egyéni fejlődésének eltérő ütemére és a differenciálás tudatos érvényesítésére a fejlesztési folyamatban. Fontos, hogy a gyermekekhez kellő időben jusson el a fejlesztő hatás, és akkor amikor arra neki szüksége van, amikor őt fejleszti.

A gyermekek kérdéseikre mindig életkoruknak megfelelő, de mégis tudományos megalapozottságú választ kapnak.

Lényeges a cselekvés, a szemlélet és a szóbeli közlés egysége, az óvodapedagógusok és a szülők személyes példaadása, amellyel viselkedési mintát nyújtanak a gyerekeknek.

A megvalósítás módja:

A környezet megismerése áthatja a gyermekek életét, s az óvodai élet egészét.

A környezet megismerésénél törekedünk a komplexitásra, lehetőség szerint össze­kötjük a vizuális neveléssel, az ének-zenével, ábrázolással, az irodalmi neveléssel.

Mivel óvodánk az “erdő közepén” áll, ki kell használni az adottságokat gyakori sétákkal, túrákkal így amit csak lehet a helyszínen élőben tapasztalhatják meg a gyermekek. Lehetőség szerint a foglalkozásokat a szabad természetben szervezzük meg, ahol minden kézzel fogható és látható.

Bizonyos témakörök folyamatos megfigyelést igényelnek (pl.: évszakok változása)

Biztosítunk minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való folyamatos tevékenykedéshez.

Biztosítjuk a feltételek ahhoz, hogy élősarok, konyha, fűszer-  és virágoskert működjék az óvodában, valamint a hagyományokhoz híven kis állatok tartását is folytatjuk.

A környezet megismerésére nevelésnél nagyon fontos a kötetlenség és önkéntes­ség, hiszen csak az érzelmileg motivált gyermek tud aktívan részt venni a témák feldolgozásá­ban, így érezheti magát otthon a természetben.

Egy-egy témakör nem esik szét foglalkozásokat, itt is előtérbe kerül a komplexitás.

Célunk a természeti környezet mellett a közvetlen társadalmi környezetünkkel kap­csolatos tudásanyag átadása is.

A környezeti neveléshez kapcsolódó természetes élethelyzetekben tanítjuk meg a gyermeket a helyes viselkedésre és minden olyan dologra, ami a világban való igazodásukat megkönnyíti.

1.A társadalmi és természeti környezet megismerésének alapjai:

-         a családról alkotott ismeretek, személyi dataik,
-         az óvoda mint új környezet megismerése, mind tartalmát, mind funkcióját, mind a hozzájuk való alkalmazkodás szokásrendjét illetően,
-         legyen tapasztalatuk az orvos, a védőnő munkájáról,
-         testséma: saját testén való tájékozódás, testrészek, érzékszervek,
-         szerezzenek tapasztalatokat az óvoda környékén megfigyelhető felnőtt foglalkozásokról (kereskedelem, építkezés, erdőtisztítás, stb.),
-         az iskolába készülők látogassanak el a közeli iskolába, beszélgessenek el az ott szerzett tapasztalatokról,
-         ismerjék a színeket, az alapszíneken kívül a keverteket, tompítottakat, erősítetteket is, tudják ezeket létrehozni,
-         gyakorolják a helyes közlekedést, helyes viselkedést az utcán. Ismerjék a szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket. Ismerjenek néhány alapvető közlekedési szabályt
-         Figyeljék meg a napszakokat, az ehhez kapcsolódó tevékenységeket,
-         tudják az évszakok nevét, jellemzőit, napok nevét, sorrendjét,
-         ismerjenek meg zöldségféléket, gyümölcsöket, fákat, cserjéket, kerti- és vadvirágokat,. ismerjenek házi és vadállatokat (erdei emlősöket, rovarokat, pókokat, madarakat, vizek és vízpartok élőlényeit, vízi madarakat, tengerben élő halakat, madarakat, emlősöket, más égtájon élő emlősöket, ház körül élő állatokat).

2. Jelenségek, kapcsolatok a természetben:
-         a növények és állatok megismerése közben érzékeljék a gyerekek, hogy az élőlények és az őket körülvevő környezet között, valamint a különféle élőlények között kapcsolat van. (életközösségek, tápláléklánc) Évszakos kirándulások, erdei óvoda, múzeum látogatás, stb.

-         a kerti munkák során végzett megfigyelések, a természet sarokban végzett kísérletezgetések, a kirándulásokon szerzett közvetlen megfigyelések segítik a tapasztalatok bővítését. (madáretetés, csiga figyelés, csíráztatás, növény ültetés, hőmérséklet –szél -csapadék mérése, erdők életközösségei, gyógynövények, stb.),
-         tudjanak alapvető növény és állatgondozási műveleteket,
-         megtapasztalhatják, hogy bizonyos élőlények mindig meghatározott feltételek ( környezeti tényezők) között fordulnak elő (sás-nád, giliszták),
-         Láthatják, hogy minden élőlény fontos abban az életközösségben, ahol él. Mindegyiknek meghatározott jelentősége, szerepe van,
-         Felismerhetik az alapvető oksági összefüggéseket (a költöző madarak élelem hiány miatt repülnek el télen).

3. Természetvédelmi és környezetvédelmi nevelés
-   A gyermekek védjék az élő és élettelen környezetet, ne rongálják.
-     Zöld jeles napok játékos, életkorhoz igazodó feldolgozása.
-   Az anyag összeállításánál helyet kap az élethez nélkülözhetetlen levegő, víz (tiszta víz, szennyvíz), a közlekedés káros hatásai (por, gázok, zaj),az élővilág védelme, természetvédelem.
- Ismerkedjenek meg életkoruknak megfelelően a szelektív hulladékgyűjtéssel, annak fontosságával, az újrahasznosítással.
-  Takarékoskodjanak a vízzel, villamos energiával.
- A „hulladék nem szemét” elv hasznosítása az újrafelhasználás érdekében (ajándékkészítés, játékkészítés stb.) megvalósul.

A fejlesztés tartalma_alapján nevelésünk eredménye:

A gyermekek tudjanak eligazodni közvetlen természeti és társadalmi környezetük­ben, óvják-védjék a környezetükben előforduló állatokat, vigyázzanak környezetünk rendjére és tisztaságára.

Tudják kifejezni érthetően a környezetükben szerzett tapasztalataikat, élményeiket.

Ismerjék meg saját magukkal kapcsolatos fontosabb dolgokat: lakáscím, szülők fog­lalkozása, születési dátum, ismerjék meg életkoruknak megfelelő szinten a biztonságos közle­kedés szabályait, a közlekedési eszközöket.

Tudják megkülönböztetni az élőlények nagy csoportjait, különös mélységben azokat az állatokat, növényeket, amelyek közvetlen környezetünkben előfordulnak (házi állatok, vad­állatok, az erdő növényei, a kert növényei)

Legyenek tájékozottak az évszakok jellemzőiben, változásaival kapcsolatos jellemzőkkel.

Ismerjék fel a napszakokat, a színeket, testrészeket, a leggyakoribb intézmények ren­deltetéseit. Ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket.

Nap mint nap tevékenykedjenek az élősarokban, az időjárásnak megfelelően a kertben.

Ismerjék meg a környezetüket, fedezzék fel az összefüggéseket.

Alakuljon ki bennük a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, értékek szeretete és védelme elemi szinten,

Alakuljon a gyermekek mennyiségi, formai, nagyság-, tér-, és síkbeli szemlélete.

Pozitív érzelmi viszony alakuljon ki bennük a természet védelmével, szeretetével kapcsolatban.

Ismerjék a szelektív hulladékgyűjtés, az újra hasznosítás fontosságát, váljon szokásukká ennek gyakorlása.

Viszonyuljanak pozitívan a zöld jeles napokhoz.

Váljon természetessé számukra a környezetvédelem!

6. 2.  MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉK

Cél, feladat:

A rendszeres mozgással elősegítjük az egészséges életvitel kialakítását, a gyerme­kek természetes mozgáskedvének megőrzését, a mozgás megszerettetését.

A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással a mozgáskészség alakítása.

A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése a rendszeres kirándulások, erdőjárások során.

A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése.

A megvalósítás módja:

A testnevelési foglakozások mindhárom korcsoportban kötelező heti két alkalom­mal összevontan történik tornateremben, átöltözéssel.

A mozgástevékenységet,  ha az időjárás engedi a szabadban végezzük.

A testnevelési foglalkozásokon a játékosságot alapvető eszközként alkalmazzuk.

Alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati defor­mitások megelőzésére is (lábboltozat erősítés, gerinctorna).

Az egyes mozgásformák ismétlésének számát ahhoz igazijuk, hogy a csoportnak milyen az általános fejlettsége, fejlődés üteme.

Mivel esetünkben osztatlan csoportról van szó, különböző nehézségű differenciált feladatokat adunk, hogy minden gyermek megtalálja a neki megfelelőt.

Minél gyakrabban használjuk a babzsákot, ugrókötelet, labdát különböző méretben.

 A fejlesztés tartalma alapján nevelésünk eredménye:

Mindennapos testnevelés, kötelező foglalkozás során alakuljon ki igény a rend­szeres testmozgásra.

A rendgyakorlatok során megtanulják a vezényszavak használatát, egymással összehangolt végrehajtását: csoport indulj, csoport állj, köralakítás stb.

A gimnasztikai gyakorlatok végzésekor növekedik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezetté, megfelelő ritmusúvá válik. Különböző mozgásformákat biztonsággal végeznek: guruló átfordulás előre, gurulás a test hossztengelye körül, támaszálló-guggoló gyakorlatok, páros gyakorlatok, kéziszer gyakorlatok.

A padgyakorlatok, ugrógyakorlatok gyakorlásával növekednek tapasztalataik az egyensúlyozásban, ugrásban, egyensúlyérzékük fejlődik. Fel-le lépés, fel-le ugrálás, padon járás­-mászás, távolugrás helyből.

Futógyakorlatok közben legyenek kitartóak, futó és fogójátékokat óvónő irányítása nélkül is végezzenek. Tudjanak váltott ritmusban (gyors-lassú) futni, futás közben tárgyakat kikerülni.

Biztonságossá válik a labdakezelésük, tudják legalább ötször folyamatosan a föld­höz ütögetni a labdát, eldobni, elkapni, gurítani.

Dobógyakorlatok során labdazsákkal és labdával alsó-felső dobással kifeszített kö­telet át tudnak dobni, célba dobni.

 6. 3. MATEMATIKAI NEVELÉS

Cél és feladat:

Célunk a minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, lehetőség szerint természeti környezetben, a gyermek igényeihez alkalmazkodva.

Feladatunk a gyermek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi, ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása

Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolko­dás megalapozása.

 A megvalósítás módja:

Olyan eszközök és tevékenysége biztosítása, ami felkelti a gyermek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.

A gyermekek a természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválogathatók tulajdonságaik szerint, ill. saját szempontok alapján.

A matematikai foglalkozások kis csoportoknál a gyermek ötleteire, igényeire, aktu­ális élményeikre támaszkodva játékosan, a játékba építetten valósul meg.

A középső-nagy csoportban a foglalkozás heti egy alkalommal, de lehetőség szerint komplex foglalkozásba illesztve.

Mivel az óvodás korosztály tempója lassúbb, nem igényli az állandó újat nap mint nap; a feldolgozandó anyagot csökkentjük és inkább a többszöri gyakorlásra, ismétlésre fektet­jük a hangsúlyt, hogy lehetőségük legyen elmélyedni az adott témában

Egy-egy feladat megoldásában legyen a gyermeknek lehetősége többszöri neki­futásra is mindaddig, amíg sikerélményhez nem jut.

A fejlesztés tartalma alapján nevelésünk eredménye:

Legfőbb feladat, hogy az iskoláskor elejére a gyermekekben alakuljon ki pozitív kapcso­lata a matematikával. Szívesen számlálgasson, lelje örömét a problémahelyzetek megoldásában.

Legyenek képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatásra, sorba rendezésre, ki­egészítésre.  Összehasonlításaikat szóban és cselekvésben is tudják kifejezni.

Ismerjék meg és használják biztonsággal a több-kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, alacsonyabb, magasabb kifejezéseket.

Ismerjék az összemérés, párosítás, a tükörkép fogalmát.

 6. 4. ANYANYELVI, IRODALMI NEVELÉS

Cél és feladat:

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés egymástól elválaszthatatlan, az óvodai élet egé­szét áthatja.

Az állatok, növények iránt kialakítandó pozitív érzelmi viszony elősegítése a róluk szóló versek, mesék segítségével.

Cél a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhaszná­lattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása, a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése.

A magyar irodalmi kultúra átadásának megalapozása, a népmesék alkalmazásával.
A megvalósítás módja:

Kirándulások alkalmával a természettel kapcsolatos versek felelevenítése.

Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása és fontos kötetlenség.

A beszédöröm biztosítása: arra neveljük a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak megmondják az élményeiket.

Lehetőséget teremtünk minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. Képesek legyenek arra, hogy másokat türelmesen meghallgassanak.

A népi mondókák, népmesék gyakori bemutatásával a magyar kultúra minél mélyebb megismertetése, a magyar irodalmi kultúra átadásának megalapozása, a gyermekek szókincsének bővítése.

A beszédmegértés, beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása

A mese-vers bemutatása mindennapos program az óvodában, mely kötetlen, de megfelelő motivációval el kell érnünk a gyermekek érdeklődésének felkeltését.

Komplex foglalkozásokon minden alkalommal meg kell jelenni a mesének, versnek

Biztosítjuk a mesélőkedvű gyermekeknek, hogy időnként fantáziájuktól vezérelve saját meséiket elmesélhessék a többieknek.

Játékidő alatt a gyermekek spontán kezdeményezésére vagy az óvónő direkt kez­deményezésére mindig lehetőséget kell adni a dramatizálásra, bábozásra.

A fejlesztés tartalma alapján nevelésünk eredménye:

A nagycsoport végére a gyermekek rendelkezzenek megfelelő szókinccsel, tudják kifejezni magukat választékosan.

Hat éves korukra tudjanak a gyermekek helyesen, tisztán érthetően beszélni, mer­jenek kisebb-nagyobb csoport elé kiállni és előadni

Az óvoda végére rendelkezzenek megfelelő mese-versanyag ismerettel, legyen meg­alapozva a magyar irodalmi kultúra ismeretük (minél több népmese).

Alakuljon ki az irodalom és a gyermek közötti mély pozitív viszony, gazdagodjék szókincsük.

 6. 5. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

Cél és feladat:

Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermekek számára. Kiváló lehetőséget nyújt az újra hasznosítható anyagok felhasználására. Az ábrázolási tevékenységnek nem maga az alkotás esz­tétikai értéke a célja, hanem maga az örömteli tevékenység

A nevelési cél a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás ponto­sabbá tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása.

A vizuális nevelés a gyermekek egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi­-plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi képolvasási, kompo­náló, térbeli tájékozódó és rendező képességet.

A megvalósítás_módja:

Az ábrázoló tevékenység mindhárom korcsoportban kötetlen, hiszen az ábrázoló tevékenység végzése nem történhet”parancsszóra’. Ez a kreatív munka egyik alapfeltétele.

Amikor lehetőség van rá, komplex foglalkozás keretében történjék az ábrázoló tevékenység. Minél gyakrabban használjuk fel a természetből gyűjtött természetes anyagokat.

A napi játéktevékenység során biztosítjuk a gyermekek számára, hogy amikor kedvük van, bármikor ábrázoló-alkotó tevékenységet folyatathassanak. Festhessenek, tépkedhes­senek, ragaszthassanak bármikor.

Munkája végeztével a gyermekek tegyenek rendet, az eszközt rakják a helyére Az elkészült munkákat bemutathatják társaiknak és szüleiknek = sikerélmény

Biztosítjuk, hogy mindig olyan technikával dolgozhassanak, amellyel a legjobban ki tudják fejezni magukat.

Lehetőséget nyújtunk, hogy megismerkedjenek a gyermekek régi mesterségekkel, szövés, varrás, agyagozás, fonás, hímzés.

A fejlesztés tartalma alapján nevelésünk eredménye:

Az iskolás életre való felkészülés elősegítése azzal, hogy a gyermekek megismerik és biztonsággal alkalmaznak számos technikát és munkafolyamatot

Különösen nagy hangsúlyt kap, hogy a gyermekek biztonsággal kezeljék az ecsetet, vízfestéket, megfelelő legyen a ceruzafogásuk.

Tudjanak formákat mintázni, elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával.

Egyénileg vagy csoport munkában készítsenek egyszerű játékokat, kellékeket.

Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikát, önállóan díszít­senek

Érezzenek késztetést arra, hogy figyelmüket összpontosítsák, technikai tudásukat aktivizálják.

Ismerkedjenek meg  műalkotásokkal.

6. 6. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK

Cél, feladat:

Az óvodai zenei nevelés célja, a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadásra való képesség megalapozása

Fontos, a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének érzékelési készségének, harmonikus képmozgásának fejlesztése

A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza, gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Fontos, hogy a gyermekeinek örömmel, felszabadultan énekeljenek.

A népdalok, mondókák segítik a zenei anyanyelv megalapozását.

A természet szeretetére való nevelés fontos eszköze az állatokról, növényekről szóló zenei anyagokkal, dalokkal való ismerkedés.

A megfelelő légkör biztosítja az érzelmi motiváltságot, az énekléssel gátlásaik fel­oldását, a közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását.

A megvalósítás módja:

Az ének-zenei hallás fejlesztése áthatja a mindennapi életet, a hét bármely napján

a játékidő keretén belül játszunk a dalokkal, körjátékokkal, zenével. Nagyon fontos, hogy a rész­vétel önkéntes, tehát mindenképpen örömmel történik. Elsősorban a gyermek spontán kezdemé­nyezésre építünk, ennek hiányában óvónői kezdeményezésre.

Feladatunk meghatározásakor komplexitásra törekszünk. Kapcsoljuk dalainkat és mozgásanyagunkat a környezet megismeréséhez, neveléséhez, mese-vershez, matematikai játé­kokhoz ábrázoláshoz és testneveléshez.

Szorosabban kapcsolódunk a környezeten belül az évszakokhoz és az évszakokhoz kapcsolódó népszokásokhoz, hagyományokhoz, a meséhez és a vershez, mert közös a ritmus, sőt a versek szövege, ritmusa kapcsolható az egyéb készségfejlesztőkhöz.

Megismertetjük a gyermekeket az egyszerűbb ritmusjátszó és népi hangszerekkel.: Dob, csörgődob, cintányér, zenei triangulum, xilofon, furulya.

A dalanyag és a zenehallgatás anyagának összeállítására nagy gondot fordítunk egész évre tervezzük, sok gyakorlásra, ismétlésre adva módot.

Az éves tematikai terv havi bontásban tartalmazza a ritmusérzék és hallásfejlesztés feladatait. A megvalósítás nem kötött foglalkozásokon történik – egy napon – hanem eloszlik a hét napjaira, a gyermekek érdeklődésétől és aktivitásától függően.

 A fejlesztés tartalma alapján nevelésünk eredménye

Az iskoláskor kezdetére a gyermekek rendelkezzenek széleskörű ismeretekkel, életkoruknak megfelelő dalokról, népdalokról, dalos játékokról.

Ismerjék fel és magabiztosan használják a halk-hangos, magas-mély, lassú-gyors dallambujtatást.

Ritmus, visszhang, egyenletes lüktetés, dalok ritmusát tudják eltapsolni .

Ismerjék fel bizonyos hangszerek hangját, biztonsággal használják is.

Tudjanak csoportosan énekelni egyszerre, azonos tempóban, tisztán, helyes szövegkiejtéssel és bátran énekeljenek egyedül is.

Alakuljon megfelelő szinten a csoportfegyelmük, csoportos éneklés közben figyeljenek egymásra.

Szeressék meg az egyéni és közös éneklést.

7. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

 

7. 1. CSALÁD-ÓVODA

A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Célunk, hogy a nevelés az óvodá­val összhangban történjék.

 

A.) Családlátogatás: Célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen kör­nyezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól

B.) Beszoktatás: Különbséget kell tenni a családból, vagy bölcsödéből illetve más közösségből ér­kező gyermekek között.

A beszoktatásra azért van szükség, mert a gyermek új környezetbe kerül, új emberekkel, szokásokkal találkozik.

A beszoktatás meghatározza a későbbi közösségi életet is.

C.) Közös programok, ünnepek: Lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kap­csolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveik elmélyítésére

Közös programok, ünnepek, közös kirándulások. családi nap, gyermeknap.

D.) Nyílt nap: A szülőknek lehetőséget biztosítunk, hogy betekintést nyerjenek a napi életbe. A szülők személyes élményeik alapján a gyermekek új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak a gyermekek közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, egyúttal módjuk van a társaikkal való összehasonlításra.

E.) Fogadóóra: Előzetes időpont-egyeztetéssel bármikor lehet a szülővel bonyolítani.

Ilyenkor lehetőség van olyan információk cseréjére, amelyek bizalmasak, illetve a gyermekekkel és közvetlen környezetével kapcsolatosak.

F.) Szülői értekeztet: Az óvodát, gyermeket, szülőt érintő legfontosabb témák, feladatok, prog­ramok megbeszélésre nyújt lehetőséget

Az óvodapedagógus feladata a szülők véleményének, javaslatának meg­hallgatása

7. 2. AZ ISKOLA

Iskolai és óvodai pedagógusok megbeszélései. Partneri igényfelmérés elkészítése mindkét részről.

Óralátogatás.
Célunk:

Az óvodából az iskolába való beilleszkedés segítése.

A pedagógiai módszerek, eljárások összehangolása.

Zökkenő mentesebbé válik a gyermekek számára az átmenet, az intézmények elvárásai

közelednek egymáshoz.

7. 3. KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK

Lehetőségeinkhez és a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva minden évben ellátogatunk Gyöngyösön a Mátra Múzeumba, a Mátra Művelődési Központ gyermekszínházi előadásaira (évente 3-4 alkalommal) és a mátrafüredi Palóc Múzeumba.

Évente látogatást teszünk állatkertbe, vadasparkba, lehetőség szerint a Fővárosi Bábszínházba, Kolibri Színházba.

Részt veszünk az óvodák által szervezett városi rendezvényeken zöld jeles napokon (Madarak-fák napja,  Állatok napja, Szivárvány rajzverseny, Mesemondó verseny, Föld napja, Közlekedési nap, Méhek napja).

7. 4. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI

Óvoda-Nevelési tanácsadó

Iskolaérettségi vizsgálat, szakmai tanácskozások, megbeszélések.

A valamilyen részképesség zavarral, magatartásproblémával küzdő gyermekek fejlesztése,

illetve a számára legmegfelelőbb iskolatípus megválasztása.

A fejlesztésre szoruló gyermekek időben a megfelelő szakemberhez kerülnek. Rendszeres az információcsere az óvodapedagógussal, közösen történik a segítségnyújtás.
Óvoda-Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság

Gyermekek vizsgálata. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének szakszerű ellátása.

Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek ellátása szakértői

vélemény alapján. Annak meghatározása, hogy mely nevelési-oktatási intézményben nyerjen felvételt.

A beutalt gyermekek pontos szakvéleményt kapnak problémájuk okáról, amely elősegíti fejlesztésüket, a nekik megfelelő iskolatípus kiválasztását.
Óvoda-Heves megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete

Továbbképzések, előadások, gyakorlati bemutatók szervezése.

A továbbképzések útján tájékozódása szükséges ismeretekről, újpedagógiai módszerekről

eljárásokról, információszerzés.

Bővül a kollégák szakmai ismerete, felkészültsége. A kredit pontok  megszerzésével eleget teszünk a törvényi előírásoknak.

Más óvodák pedagógusai is megismerhetik munkánkat.
Óvoda-Gyermekjóléti szolgálat

Családokkal való kapcsolattartás.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetben élő családok, gyermekek érdekeinek segítése.

Követhetőbbé válik a családban is a gyermekek fejlődése, bővülnek a segítségnyújtás lehetőségei.

Óvoda-Gyermekorvos, védőnő

Az óvodás gyermekek szűrése, vizsgálata.

Folyamatos információ csere, a családok segítése az egészséges életmód kialakításában. Minden kisgyermek számára a rendszeres óvodába járás biztosítása.

Formálódik a gyermekek, családok egészséges életvitelének igénye, rendszeressé válik a gyerekek óvodába járása.

Óvoda-Civil szervezetek

Közös programok szervezése, egymás rendezvényeinek látogatása, közös pályázatok készítése.

A város kulturális és közéletében való részvétel, egymás segítése a pályázatokban.

Javul az információ csere, hatékonyabb a közös munkavégzés 

7. 5. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

Mivel szülői igény a zeneóvodai szolgáltatásra jelentkezett, igy heti egyszeri alkalommal zeneóvodai foglalkozást tart óvodánkban képzett zenetanárnő.

A szülők kérésére heti egy alkalommal bevezetésre került az angol nyelvoktatás is.

A tornaterem lehetőségeit kihasználva délutáni sportfoglalkozást is szerveztünk.

A foglalkozások önköltségesek és a napirend zavarása nélkül a nevelési időn túl tartjuk.

Amennyiben a szülők igényt tartanak más speciális szolgáltatásra, mi nyitottak vagyunk ennek megszervezésére.

8.  GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV

 

Óvodánkban a gyermekvédelmi tevékenységet az előírt jogszabályoknak megfelelően végezzük a helyi munkaterv alapján.
Feladatok:


Legfontosabb feladatunknak a gyermekvédelmi törvényt tekintjük.

l. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek helyzetének felmérése.

2. Az óvodában lévő veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek meglátogatása.

3. Beszédhibás gyermekek felmérése, logopédiai rendelésre irányítása.

4. Családi körülmények vizsgálata a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeknél (védőnő, szomszédok információja a családról).

5. Szociális gondokkal küszködő családok segítése /térítési díj támogatás/.

6. Egyedülálló, kis fizetésből élő szülők segítése

7. Óvodánkban etnikai kisebbséghez tartozó   gyermek nincs.

8. Óvodánkban testi és szellemi fogyatékos gyermek nincs, de ha ilyen jelentkezik felvételre szívesen állunk a szülők és a gyermek rendelkezésére.

Az egyéni bánásmód elvét alkalmazzuk.

9. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

9. 1. SZERVEZÉS, MŰKÖDÉSI REND

A mátrafüredi tagóvodában 1 osztatlan csoport működik, 3 – 6 éves korig.

Az óvoda nyitva tartása:06.30-17.00-ig tart. A gyermekekkel érkezésüktől távozásukig óvodapedagógus foglalkozik

A gyermekekkel kapcsolatos oktató-nevelő munkát két felsőfokú végzettségű óvónő látja el.

A tagóvoda-vezető óvónő végzi az óvoda adminiszt­rációs feladatait is.

Az óvodás gyermekekkel kapcsolatos oktatási anyagot havonta előre tervezzük. A nevelési feladatokat 3 hónapra előre korcsoportonként.

A komplex és kötelező foglalkozásokat mindkét óvónő szervezi és le is bonyolítja.

Hiányzás esetén helyettes nevelő van a csoporttal 07. 00-17. 00-ig.

 9. 2. HAGYOMÁNYOK ÉS ÜNNEPEK

Az ünnepekre lassan készülődünk, a gyermekekben az ünnepi hangulat kialakulását így fokozzuk.

Az ünnepi előkészületekben aktívan részt vesznek a gyermekek, ötleteiket, kívánságaikat figyelembe vesszük.

Az előkészületekbe igyekszünk minél több szülőt bevonni, így erősítve az óvoda-szülő kapcsolatot.
Óvodai ünnepeink:

-         október 5.                                         állatok világnapja

-         október 23.                                       nemzeti ünnep

-         december első 3 hete                        advent, karácsonyi készülődés

-         december 6.                                      mikulás

-         december 3. hete                              karácsonyi ünnepség, fenyő állítás

-         február                                              farsang, télűzés

-         március 15.                                      nemzeti ünnep

-         március 22.                                      víz világnapja

-         április                                               óvoda szépítő nap /szülők, gyerekek/

-         április                                               húsvéti készülődés

-         április 22.                                         föld napja

-         május                                                családi nap az óvodában

-         május első vasárnapja                      anyák napja

-         május 10.                                         madarak, fák napja

-         május utolsó vasárnapja                  gyermeknap

-         június első hete                                nagycsoportosok búcsúja, évzáró

-         június eleje                                       hagyományos év végi kirándulás

-         június közepe                                   látogatás a gyöngyösi állatsimogatóba

 9. 3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Az óvodában 4 fő dolgozik.

Az egy osztatlan csoporttal 2 óvónő, l dajka és 1fő négyórás takarító foglalkozik.

Az óvodapedagógus összehangoltan végzi a csoportban folyó oktatási-nevelési munkát.

Mindkét óvónő hangsúlyt fektet arra, hogy a csoportban nyugodt, szeretetteljes lég­kört alakítson ki.

Pedagógiai munkáját a tőle telhető maximális színvonalon végzi, felkészülése tudatos, folyamatos, rendszeresen képzi önmagát és szervezett továbbképzéseken vesz részt.

Nevelési stílusa, a nevelési helyzetek megoldásában mindig a gyermek érzelmeit megértő, megnyugtatást sugárzó, azonosul a gyermekkel.

Stabil szokásrendszert alakit ki, következetes szabályrendszert állit.

Fő nevelési módszerünkben pozitív példa kiemelése, dicséret, buzdítás

Dajkák segítik az óvónők munkáját, ügyelnek az óvoda és berendezési tárgyai tisztaságára.

Az öltözködésnél, mosdóban aktívan segítenek.

9. 4. TÁRGYI FELTÉTELEK

Az óvoda helyiségeipedagógiai céljaink megvalósítását segítik elő. Az óvodai környezeti hatások befolyásolják a gyermekek személyiségének alakulását. Ezért olyan esztétikus, színharmóniát biztosító, gazdag tárgyi környezetet igyekszünk kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását.

Az öltöző berendezése és világítása a gyerekek kényelmes vetkőzését – öltözését szolgálja. Minden gyermek holmija számára külön, megfelelő tároló helyet biztosítottunk, melyet a gyermekek jelével láttunk el. Az öltözőben a tornazsákok tárolására külön szekrény áll rendelkezésre.

A csoportszoba több funkciónak is megfelel: a játék, barkácsolás, vizuális tevékenységek színtere, 30 fő számára nyújt tágas teret. A mesesarokban zajlik a kötetlen beszélgetés, mesélés; a csoportszoba egyik sarkában élő állatot (teknős, díszhalak) is tartunk.

Az étkezések és a délutáni pihenő egy másik, szintén tágas szobában folyik, a két különböző funkciót ellátó teremrészt zöld növényekkel gazdagított paraván választja el egymástól. Az étkezéshez jól tisztítható, esztétikus porcelán és üvegedényeket használunk.Kis kenyérkosarak, abroszok, minden alkalommal papírszalvéta egészítik ki a terítéket. Az ágyneműt kéthetenként a szülők mossák,  vasalják.

A szobák nagy ablakfelületek, illetve lámpatestek által megvilágítottak.

Világos, tiszta; hideg-meleg vizes mosdó, 4 db WC, melegítő konyha tartozik a kiszolgáló egységhez. Kézmosáshoz folyékony szappan használatát tartjuk megfelelőnek. Könnyen elérhető fogason minden gyermeknek jellel ellátott, saját törülközője van. A fogmosó felszerelések szintén jellel ellátottak, így biztosítva azt, hogy a gyermekek csak a sajátjukat használják. Megfelelő magasságban elhelyezett tükrök szolgálnak a ruházat és a haj rendbetételének, valamint a helyes fogmosási technika ellenőrzésére.

Az óvoda udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. Kialakítása, felszerelése az óvodának sokféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és a különböző napszakokban. Talajfelületét igyekszünk változatossá tenni, füves, homokos és betonos részek kialakításával. Megfelelő arányban biztosítjuk a napos és az árnyékos részeket. Mozgást fejlesztő eszközök (pl: különböző mászókák), homokozók és egyéb udvari, egyéni-társas játékszerek teremtik meg a lehetőségét a sokoldalú szabadon választott tevékenységeknek. A nyári udvari élethez műanyag székek, asztalok, napernyők állnak rendelkezésre.

Copyright © 2013. Mátrafüredi Óvoda All Rights Reserved.